Hudi tanya

Az Égett-hegy délnyugati lankáin települt, közel a Pénzesgyőrt és Hárskutat összekötő földúthoz. Hudi János (1850–1912) és felesége, kapott itt a tagosításkor 6 holdföldet. A tanyaépületet 1910-ben építették kőből, a tetőt kezdetben zsuppal fedték be, majd átépítették eternit palatetőre. Hudi János gyermekei: Antal (1903), István (1905) és Anna (1908). Istvánt a II. világháború után kitelepítették, mert német anyanyelvű lányt vett feleségül. Antal maradt a tanyán, ő méhészettel foglalkozott, a földet két jármos tehénnel művelte meg. Gyermekei: Antal (1941) és József (1946). 1962-ig laktak a tanyán, ekkor az állami gazdaság vette át a földeket1. A tanyához legelő tartozott, amelyet az állatállomány eltűnése után kaszálóként hasznosítottak. A tanya alatt egy 150 fából álló gyümölcsös volt egykor, ezt a tanya elhagyása után ritkán gondozták, de néhány évente lekaszálták az alját, így az nem cserjésedett fel, nem erdősödött újra. A még élő fák rendszeresen teremnek, a környező falvakból ide járnak az emberek pálinkának való, illetve téli almáért. Az épület szoba, konyha, kamra és istálló felépítésű volt, az udvaron egy istállóval, melynek tetején szénapajta volt. Az egykori istálló, a felújítás elmaradása és a kezelés hiányában összedőlt. Az állatok és emberek vízszükségletét szolgálhatta a közeli erdőben nemrégiben megtalált, kőből szépen kirakott kút.

A 2009-ben tanyaépületet példásan felújították, új tetőszerkezetet és cseréptetőt kapott az épület, újravakolták, valamint a nyílászárókat is lecserélték. Sajnos 2010 októberében a elektromos hiba miatt leégett a tetőszerkezet és elpusztult az újonnan épült hagyományos búbos kemence is. Az új tulajdonos 2012-ben nekikezdett a tetőszerkezet újjáépítésének és a falak tatarozásához, a hírek szerint az épület kulcsosházként fog üzemelni.

A Hudi tanya tavasszal (Fotó: Malatinszky Ákos 2001)

A Hudi tanya tavasszal (Fotó: Malatinszky Ákos 2001)

Vámos tanya

A tanya a Renkű dűlőben fekszik, a Hajag lábának keletre, a Kőszorosi-völgy felé ereszkedő lankáin. Vaszari Benő építette az 1910-es években, felesége nevét és közelebbi adatokat nem tudtak az adatközlők. Az épületben egy kis szoba, kamra és istálló volt (21. ábra). Vaszari Benő lányát, Zsófiát (1903–1982) Vámos Béla (1900–1980) vette feleségül. A tanyát kibővítették és ezután ők gazdálkodtak a tanyához tartozó 80 holdföldön. Állatállományuk 2 ló, 2 ökör, 3-4 tehén és 3-4 anyadisznó volt. Az adatközlők szerint igen gyengén gazdálkodtak. Két gyermekük született: Béla (1929) és Kálmán (1932). Az államosításkor a földjüket önként felajánlották a szerveződő tsz-nek, ezért a tanyaépületben lakhattak. A két fiú nem házasodott meg, Kálmán gombász, Béla pedig méhész lett1. A tanya a közeli Édesvíz nevű forrás miatt gyakran Édesvíz tanyaként szerepel a térképeken.

A tanya jelenleg lesújtó állapotban van, az istálló összedőlt, már csak a falai állnak. A lakórész még áll, de az eternites tető megrogyott, néhol hiányos, az oromzati fal pedig hiányzik, csak mezőgazdasági fólia védi az épület padlását a beverő esőtől. A konyhában egy takaréktűzhellyel egybeépített kemence és füstölő található, mely az 1910-es években készülhetett. A pajta szintén áll még, benne az egykori nagy volumenű méhészkedés kellékeivel, kaptárokkal, pergetőkkel. Az udvaron álló kis nyári konyha jó állapotban van, amint az udvar közepén lévő kút is. Az egykori szántóföldeket még ma is művelik, bár a talaj errefelé rendkívül köves. A tanyához tartozik egy körülbelül 200 fából álló gyümölcsös, ami nagyon elhanyagolt állapotban van. A területet gondozás hiányában teljesen benőtte az erdő, de a gyümölcsfák egy része még megmenthető lenne.

 

A Vámos tanya

A Vámos tanya

Rák tanya

A Hajag északkeleti lejtőjén fekszik, közel a Katlankút nevű forráshoz, amiről a dűlőnévi is származik. Építtetője Rák Károly (1897–1983), a szentgáli Alsó-Erdőn gazdálkodó Rák Kálmán fia, felesége pedig a felsőerdei Tamás Imre lánya, Tamás Jolán (1903–1984). A felesége révén, örökségként kaptak itt70 holdföldet, Szentgáltól 15, Pénzeskúttól 12 km-re. A saját örökségéből a ráeső részt a testvérei pénzben fizették ki, ezt az összeget a gazdaság beindításához használta fel. A tanyához legalább nyolc épület és összesen150 holdföld tartozott.

Rák Károly azzal kezdte a gazdálkodást, hogy a zirci apátság olaszfalui uradalmából vásárolt 20 törzskönyvezett mangalica süldőt. Ezeket már a Katlankútnál helyezte el, ekkorra már felépültek az ólak és egy tanyaépület, ahol a pásztor lakott. 1931-32-ben kezdte a földet feltörni, ezt 3 pár lófogattal és bértraktorral végezte. Az 1930-as évek elején családostul kiköltöztek a tanyára. A kezdeti kunyhót kibővítették 2 szoba, 2 kamra 1 konyha elrendezés szerint, így a két cseléd családnak közös volt a konyhája. 1935-re kiépült a gazdaság, összesen három épületben hat cselédlakás, egy bognárműhely, két lábas pajta, két hodály és egy istálló tartozott a telephez. Valamint a későbbi vadászház, amelyet testvérének, Lajosnak épített, aki katonaszökevényként itt vészelte át a II. világháborút. Mivel sok állatot tartott, a tanya közepére kutat is fúratott. Az állatállomány 6 pár ló, 1 pár ökör, 8 tehén, 15-20 rideg marha, 30 anyadisznó és szaporulata volt. Nyáron 100-120 ember is dolgozott a tanyán és kezdetben bérelt, majd vásárolt is traktort1.

A többi szentgáli gazdával ellentétben, nem a szokásos növényeket, búzát, kukoricát, rozst és lucernát termelt, hanem zöldségnövényekkel foglalkozott. Elvégzett Pápán egy tanfolyamot, valamint sok szakkönyvet elolvasott és kikérte a jól gazdálkodók tanácsát is. A földek frissen művelésbe vont, pihent, nagy tápanyagtartalmú földek voltak, ezért jól teremtek. Rengeteg munkával és fáradsággal elérte, hogy a tanya egy szabályos mintagazdasággá fejlődjön. Terményeit fogatokkal Pénzeskútra vagy Herendre a vasútállomásra szállította és Budapesten, a Vásárcsarnokban értékesítette. Termelt sárgarépát, fehérgyökeret, karfiolt, mákot, szójababot és olajlent, sőt ricinussal is próbálkozott. Telepített egy 5 holdas gyümölcsöst és mellé egy gyümölcsfaiskolát.

Természetesen a mintagazdaság haragosokat szült. A szomszéd földesúr feljelentette, hogy elcsábítja a munkaerőt, pedig csak többet fizetett az elvégzett munkáért. Perbe fogták, hogy megváltoztatta a terület művelési ágát. Ez igaz volt, hiszen ő maga irtotta ki az erdő utolsó csenevész fáit és bokrait. Arra akarták kötelezni, hogy gazdaságát számolja fel és telepítse be erdővel. Végül a hosszú pereskedést elvitte a II. világháború. 1948-49-ben kuláklistára került és hiába tett eleget minden beszolgáltatásnak, 1951-ben Veszprémben 7 hónapra börtönbe zárták. Ezalatt a gazdasággal nem foglalkozott senki, emiatt több vagon termék ment tönkre, valamint a faiskola is elpusztult. Ezután is folyamatosan különféle címeken büntetéseket és adókat vetettek ki rá, végül 1953-ban felajánlotta gazdaságát a termelőszövetkezetnek. A gazdaságot végül is az Állami Erdőgazdaság vette át, ahol alkalmazták, mint kertészt, a saját telepítésű gyümölcsfáit gondozhatta. 1955-ben beköltözött a faluba, a szülői házba és a termelőszövetkezet alkalmazottja lett, rá bízták az alsó-erdei felszámolt tanyákon, a csabberki és himföldei dűlőkben található gyümölcsösök kezelését. 1968-ban nyugdíjazták, utána meghonosította a háztáji fóliasátras zöldségtermesztést Szentgálon, valamint kordonkaros gyümölcsöst telepített. 1983-ban halt meg 85 éves korában2. A földeken felhagytak a mezőgazdasági műveléssel és beerdősítették azokat, sajnos nem mindig őshonos fafajokkal. A tanyát teljesen elhanyagolták, a lakóépületekben is állatokat tartottak, hodályként hasznosították. Az erdészet muraközi lovakat is tartott itt, a kivágott fák vontatására. 1984-ben hagytak fel teljesen a gazdálkodással, akkorra az épületek állaga annyira leromlott, hogy teljesen használhatatlanok voltak. A villamoshálózatról lekapcsolták a tanyát, mert senki sem fizette az áramot, ezután az összes vezetéket és egyéb mozdítható értéket elvittek3.

A tanya jelenleg magánkézben van, tulajdonosai anyagi lehetőségeikhez mérten fokozatosan felújítják az épületeket. Itt működik a Gyalogcincér Természetjáró Központ, amely kulcsosházként és erdei iskolaként négy épületben összesen 60 személynek tud szállást biztosítani. A gyümölcsös az Bakonyerdő Zrt. kezelésében van, egy magánszemély bérli, de évek óta nem végez tisztítási és gondozási munkákat a területen.

 

A Rák tanya épületei

A Rák tanya épületei

Augusztin tanya

A Hajag északi lejtőjén épült a Mocsár nevű dűlőrészen, a Gerencsér-kút forrás mellett. Augusztin István vásárolta meg és építette fel az 1910-es években. Felesége herendi Arányi lány volt, négy gyermekük született: Erzsébet, aki Amerikában él, Ferenc, János és Mária. A feleség szülésznő volt, ő járt a tanyákra levezetni a szülést: ha kellett, télen akár sítalpon is elment segíteni. Mindhárom testvérnek egyforma tanyája volt, szoba, konyha, istálló és pajta. Ferencnek és Jánosnak 2-2 ökre és 2-2 tehene volt, Máriának, akinek a férje fuvarozással is foglalkozott, 2 lova volt. Minden testvérnek volt még 2 -2 anyadisznaja a szaporulattal. Összesen 40 holdföldön gazdálkodtak, de eljártak a szomszédos Rák tanyára is napszámba dolgozni. Az államosításkor a földet az erdészet vette át, a családok beköltöztek Hárskútra és ott építettek házat maguknak1.

A tanyán jelenleg két újabban épült ház áll, az egyik vadászházként funkcionál, a másik a veszprémi Építők Természetbarát Sportegyesület kulcsoháza. Az épületek jó állapotban vannak, rendszeresen használják őket. A tanya alatti gyümölcsöst teljesen elhanyagolták, fölénőtt az erdő, csak az elpusztult, idős almafa csonkok alapján lehet megállapítani a kiterjedését. A tanya feletti gyümölcsöst rendszeresen gondozzák az egykori tulajdonosok leszármazottai, a megmaradt fák egészségesek, rendszeresen teremnek.

 

Az Augusztin tanya

Az Augusztin tanya

1.: SÓFALVINÉ TAMÁS M. (1986): A szentgáli tanyavilág kialakulása és pusztulása I. Kézirat. Veszprém Megyei Múzeum Adattára. 192 p.

2.: RÁK K. (1983): Önéletrajzom. Kézirat. 3 p.

3.: HORVÁTH ex verb.: Horváth Ferenc, 55 éves kertészmérnök, népművelő, a Rák tanya tulajdonosa