A Hudi tanyát övező gyümölcsös mutatja talán a legszebb képet mind közül. Szépen felismerhető az egykori telepítési rendszer, miszerint az almákat és a körtéket külön csoportokban telepítették, és a csak a pótlások miatt történtek keveredések. Ez a gyümölcsös a legjobban tanulmányozható, összesen 150 fát telepítettek szabályos 10×10 méteres térhálóba. A gyepet rendszeresen kaszálják és a fákat is megfiatalították (metszéssel) az elmúlt években.

A Hudi tanya gyümölcsösének összetétele

A Hudi tanya gyümölcsösének összetétele

 

Rendkívül nagy a gyümölcsfajták változatossága, a 32 termő almafából 11 fajtát határoztunk meg, de egykor még ennél is több lehetett, hiszen az egykori fák alig 27 %-a él csupán. A fontosabb fajták közül kiemelhető a nyári piros kálvil, más néven eperalma, amely nevét terméshúsának eperillatáról és -ízéről kapta. Középnagy almatermésének héja vastag, szívós, alapszíne sárgás, napos oldalán viszont bepirosodik. Jellemző rá az élénkpiros csíkozottság és számos kis szürke paraszemölcs, amelyekről könnyű felismerni. Korán és sokat terem, ellenálló fajta, a termőhelyre nézve a napsütötte, melegebb, de csapadékos termőhelyet kedveli1.

A Hudi tanya gyümölcsösének összetétele

A Hudi tanya gyümölcsösének összetétele

 

Ez a gyümölcsös a legfiatalabb telepítésű, az 1951-es légifotón még egészen fiatal fák láthatóak, a fák kora kb. 10 évesre becsülhető, tehát a negyvenes évek elején telepítették.

1.: KEREKES L. (szerk.) (1937): Pomológia III. (Alma I.) Növényvédelem és Kertészet, Budapest. 49 p.