A Rák tanyai gyümölcsösről ismerjük a legtöbb adatot, ami a telepítési körülményeket illeti. Rák Károly 1931-ben telepített a tanya mellé 5 holdgyümölcsöst, amelyben főleg almát és körtét termelt piaci célra. A kipusztuló fák pótlására később egy 1000 négyszögöles gyümölcsfaiskolát is létrehozott. 1952 telén akkora hó esett, hogy a szél egészen a kerítés tetejéig összehordta, így a nyulak be tudtak mászni és szinte az összes csemetét megrágták1. A tanyát és a gyümölcsöst 1953-ban államosították, a kezelését jelenleg a Bakonyerdő Zrt. végzi. Tőlük egy vállalkozó bérli, akinek a felesége tanyai lány volt. Az erdészet valódi kezelést gyakorlatilag nem végzett a területen, mivel nem érezte feladatának, a vállalkozó pedig az utóbbi tíz évben nem kaszálta azt, így a cserjésedés megindult. A gyümölcsösben 1984-ben még mintegy 300 fa volt életben2. A legfontosabb fajta a bőralma, vagy más néven Parker Pepin, amely nevét onnan kapta, hogy a termés héjának felülete kezdetben citromsárga színű, majd az érés során nyersbőrszerűen, parásan megvastagodik, a napos felén enyhén bepirosodik. Igen ellenálló, angliai eredetű fajta, a zord klímájú területeken is szépen terem. Termése piacos, jól eltartható, belőle almabort is lehet készíteni3.

Bőralma a Rák tanyáról

Bőralma a Rák tanyáról

 

Az egykori teljes gyümölcsfaszámra az 1951-es légifotó alapján következtethetünk. A felső gyümölcsösben egykor 170 fa állt, az alsóban pedig 110 darab. A légifotón a tanyától délkeletre egy kisebb gyümölcsös is látható, körülbelül 50 fával, ez lehetett az egykori faiskola része. Jelenleg összesen 90 gyümölcsfa van meg a felső gyümölcsösben, közülük 40 almafa ad jelentős termést minden évben. Ezek összesen 8 db fajtába sorolhatók. A fajták közül 3 (a hagyma alma, a bőralma és a szeplős piros alma) van jelen nagyobb mennyiségben, ez is az egykori piacra való termelésre utal. Megfigyelhető, hogy az azonos fajták egymás közelébe vannak telepítve; a hiányokat valószínűleg más fajtákkal pótolták. Elképzelhető, hogy a többi fajta is nagyobb számban volt jelen a gyümölcsös nem termő, vagy erdővel mára már benőtt részén.

A Rák tanya gyümölcsösének összetétele

A Rák tanya gyümölcsösének összetétele

 

1.: RÁK K. (1983): Önéletrajzom. Kézirat. 3 p.

2.: HORVÁTH ex verb.: Horváth Ferenc, 55 éves kertészmérnök, népművelő, a Rák tanya tulajdonosa

3.: KEREKES L. (szerk.) (1937): Pomológia III. (Alma I.) Növényvédelem és Kertészet, Budapest. 49 p.