Az Á-NÉR élőhely-osztályozási rendszer alapján a vizsgált élőhelyek a „P7 – Ősi fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök” kategóriába tartoznak. A tanyai gyümölcsösök olyan élőhelyek, amelyeket a hagyományos kisparaszti gazdálkodás során jobbára extenzíven műveltek, de mára már nagyrészt felhagytak. Jellemző rájuk, hogy az idős fák nagy térállásban állnak, a gyümölcsfajták hagyományos, ősi fajták, amelyek faj-, fajta- és koreloszlása igen változatos lehet. Mesterséges öntözést és talajművelést nem igényelnek és vegyszereket sem használnak a gazdálkodás során. Gyepszintjük az éves rendszerességgel történő kaszálásnak, ritkábban a legeltetésnek köszönhetően természet közeli, a rendszeres kaszálás felhagyása után természetes módon becserjésedik1.

Ősi fajtájú, gyepes és / vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök

Ősi fajtájú, gyepes és / vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök

 

Az Öreg-Bakony tanyavilágában fennmaradt gyümölcsösök ennek az élőhely típusnak több altípusába sorolhatóak a művelés felhagyása óta eltelt idő és az azóta történt beavatkozások alapján:

  • A 2. altípusba (Hegylábi, dombsági hagyományos gyümölcsösök sztyepprétekkel, félszáraz gyepekkel, alsó részekün gyakran kaszálórétekkel, mocsárrétekkel) sorolhatók állapotuk alapján a Hudi tanya és az Augusztin tanya jó állapotban lévő, rendszeresen kaszált gyepű állományai, azonban megjegyzendő, hogy az altípusok között ezekhez hasonló fajkészletű, hegyvidéki fekvésű területek nem szerepelnek.
  • A 4. altípusba (A művelés alól felhagyott, de gyümölcsös jellegét még őrző hagyományos extenzív állományok) sorolható a Rák tanya felső gyümölcsöse, de itt a cserjésedés folyamata már megindult.
  • A 4.a altípusba (olyan gyümölcsös, ahol a záródó cserjeszint és az elburjánzó fák miatt a gyepszint igen megritkult, de a fák még élnek, teremnek, a gyümölcsös még rehabilitálható) sorolható a Vámos tanya gyümölcsöse, valamint a Rák tanya alsó gyümölcsöse, ahol az erdősödés folyamata előrehaladott, a fák koronája teljesen záródott, a gyümölcsfák némelyike még él, de termést már nem hoz. Ez az élőhely csak nagy energiaráfordítással lenne regenerálható, de a talán még megmenthető.
  • Az Augusztin tanya alsó gyümölcsöse és Vámos tanya gyümölcsösének egy része viszont már nem regenerálható, az erdő záródott, a gyümölcsfák elpusztultak. Emiatt tulajdonképpen nem is sorolhatóak ehhez az élőhely típushoz.

 

A terepi bejárásaimon tapasztaltak és a tanyákon még fellelhető élő gyümölcsfák alapján megpróbáltam rekonstruálni az egykori gyümölcsösök felépítését. E munka során készültek a jelenlegi állapotot tükröző térképek. Az eredeti térállás mind a négy esetben szabályos, a sortáv és a sorokon belül a tőtáv is 10 méter. Ez eltér a hagyományos gyümölcsösök szokásos szabálytalan térállásától és azzal magyarázható, hogy az ültetés idejében az intenzívebb, piaci árutermelés volt a cél. A tanyán élő családok főleg a környező falvakban és a veszprémi piacon árulták a gyümölcsöket2.

 

1.: BÖLÖNI J. – MOLNÁR ZS. – KUN A. – BÍRÓ M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2007). Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót. 184 p.

2.: RÁK K. (1983): Önéletrajzom. Kézirat. 3 p.