Az Augusztin tanyán a Rák tanyához hasonlóan két gyümölcsös volt egykor, de a tanyától északkeletre találhatót már szinte a felismerhetetlenségig benőtte az erdő. Az erdőt az utóbbi évek viharai megtépázták, a lombkorona felszakadozott, alatta az öreg fák is jutnak egy kevés fényhez. Ennek a gyümölcsösnek a sorsa ennek ellenére sajnos már megpecsételődött, hamarosan az erdő újra záródik és az öreg fák végleg eltűnnek.

Sokkal biztatóbb képet mutat a tanyaépülettől délnyugatra fekvő gyümölcsös. Az itt álló öreg fák is csak halványan emlékeztetnek az egykori szabályos térhálóba ültetett gyümölcsösre, de hála a rendszeres kaszálásnak a gyep nem cserjésedik és a fák is rendszeresen teremnek. A gyümölcsös magját az egykor szabályos, 10×10 m-es hálóba telepített 72 fa alkotta, ehhez csatlakozott az út menti fasor, valamint a tanyaudvaron, valószínűleg később telepített fák is. Igen érdekes és jellemző a gyümölcsös szélére, egy sorba, igen kis tőtávolsággal telepített szilvás. A többi tanya térképével egybevetve valószínű, hogy a szilvafákat mindenütt elválasztó jelleggel vagy egykori utak szélére ültették, de jelen esetben nem kizárható a szélfogóként való alkalmazás sem.

Az Augusztin tanya gyümölcsösének összetétele

Az Augusztin tanya gyümölcsösének összetétele

 

Az erdő alatt pusztuló részen a lassan korhadó almafatörzsek alapján 9 sorban, soronként 5 fával számolhatunk, így az eredetileg telepített fák száma összesen 150 darab lehetett. A legjelentősebb fajta közülük a Gravensteini alma (36. ábra). A beerdősödött részen, a még élő fák és az elhaltak habitusából következtetve, kizárólag ezt a fajtát ültették, de jutott belőle szép számmal a felső gyümölcsösbe is. Termésének alapszíne sárga, de ezt szinte teljesen elrejti a narancsos-pirosas fedőszín, valamint a sötétebb piros csíkozás. Jellemzően fényes héjú, zsíros tapintású. Gyümölcse középnagy, augusztus végén, szeptemberben nagyon bőven, de gyakran szakaszosan terem. Nem túlzottan ellenálló, a hűvösebb, párásabb termőhelyet szereti, de a szélre érzékeny1.

Gravensteini alma az Augusztin tanyáról

Gravensteini alma az Augusztin tanyáról

 

Az 1951-es légifotón alig látható a gyümölcsös felépítése, de a fák már minden bizonnyal megvoltak, hiszen az államosítás után senki sem telepített gyümölcsöst a tanyavilágban. Emiatt a gyümölcsös telepítését itt is az 1940-es évek elejére tehetjük, hozzátéve, hogy ez a tanya fekszik a legmagasabban, itt a legszélsőségesebb, leghidegebb a klíma, a fák nyilván emiatt sem fejlődhettek kezdetben látványosan.

 

1.: RAYMAN J. – TOMCSÁNYI P. (1964): Gyümölcsfajták zsebkönyve – Almatermésűek és csonthéjasok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 240 p.